Információk, érdekességek
Szemléletváltás: a mellrák pozitív hozadéka
2020. december 10.
Amikor valakinél mellrákot diagnosztizálnak a kezdeti sokk következtében az érintett a lehető legrosszabb kimenetelre gondol, pedig ha időben felismerik a daganatot nagyon jó eséllyel gyógyítható a betegség. Azonban a hirtelen jött rosszhír feldolgozását követően, a mellrákban érintettek többsége, a betegség hatására optimistábbá válik, mi több teljesen megváltozik az életszemléletük és az értékrendjük. Hogy mi okozhatja náluk ezt a legtöbbször pozitív változást? Désfalvi Judit pszichológus, fejti ki véleményét a témához kapcsolódóan.
Amikor valakinél mellrákot diagnosztizálnak, feje tetejére fordul a világa. Az első sokk elmúlásával és a betegség kiismerésével megváltozik az érintett életszemlélete és értékrendje. A betegek sokkal optimistábbak lesznek és jobban értékelik az élet apró örömeit is.
„Azt vettem észre, hogy a pácienseim a diagnózist követően a kezdeti sokk után kezdenek el igazán élni. Ekkor döbbennek rá, hogy az élet véges és ezért minden percet meg kell élni. Életszemléletük sokkal pozitívabb lesz, még ha esetleg áttétjük is lesz, optimistábban állnak már a betegségükhöz” – nyilatkozta Désfalvi Judit pszichológus, az AVON Mellrák Elleni Küzdelem Hősei pályázatának tavalyi nyertese.
Ez az életszemlélet váltás minden érintettnél máskor alakul ki. Fontos, hogy megértsék a betegséget és a kezelési folyamatokat, hogy mi miért történik. „A legtöbb nő retteg a kemoterápiától, mert attól kihullik a haja. Ilyenkor azt szoktam nekik mondani, hogy a hajhullás egy pozitív visszajelzése a testnek a kezelésre, mert azt jelzi, hogy hat a kemo”- tette hozzá a pszichológus.
A pozitív életszemléleten kívül a rák leküzdése után sok beteg kezd segítő tevékenységbe, amivel segíteni tud sorstársainak. Beteg klubokba lépnek be, ahol önkéntes feladatokat vállalnak, vagy az egészséges táplálkozásról indítanak blogot ezzel segítve betegtársaikat. Vannak olyan mellrák túlélők, akik valamilyen alkotó tevékenység – mint például a horgolás – felé nyitnak. Ennek oka, hogy valami maradandót szeretnének alkotni. Az alkotásaikkal pedig ezen kívül örömet szeretnének okozni mellrákban érintett társaiknak.
A prosztatarákos férfiak is tehetnek az állapotuk javulásáért
2020. november 29.
November a prosztatarák elleni küzdelem hónapja. Idehaza minden évben több mint 4500 férfival közlik a rosszindulatú daganat diagnózisát, szakmai becslések szerint több mint 20 ezren élnek közöttünk, akik már szembesültek a betegséggel. Az életkilátások és az életminőség javításáért maguk a betegek is sokat tehetnek.
A járványhelyzet miatt a személyes segítségnyújtás és találkozások korlátozottá váltak, ezért felértékelődnek azok az internetes lehetőségek, amelyekkel egyre inkább elérhetővé válik az idősebb korosztály is. Ezt felismerve indította el a prosztatarákos férfiakat segítő 10 Ezer Lépés Program is Facebook oldalát, ahol információk, gyógytorna videók, sorstársakról szóló példaadó riportok közzétételével támogatják az érintett családokat.
Nemzetközi tanulmányok szerint lényegesen kisebb a prosztatarák következtében bekövetkező halálozás azon férfiak körében, akik a diagnózis után is rendszeresen – legalább hetente három alkalommal és legalább 30 percen keresztül – a pulzusszámot tartósan emelő sportot, fizikai aktivitást végeznek.
Emellett a szövődmények, mint a műtét vagy sugárkezelés utáni vizelettartási problémák, valamint a mellékhatások, mint a fáradékonyság csökkentésében a speciális gyógytornának, fizioterápiának is fontos szerepe lehet. Az aktív életmódnak a betegek, valamint az őket kezelő egészségügyi szakemberek körében való tudatosítását tűzte ki célul a 10 Ezer Lépés Program, amely kiadványokkal, videókkal, országszerte a betegeknek szervezett programokkal, szakembereknek szóló továbbképzésekkel kívánja elérni, hogy az urológiai vagy onkológiai kezelések mellett a betegek az életmódjukkal is támogassák saját felépülésüket.
Asztma, allergia, Covid-19: központban a tüdő betegségei
2020. november 23.
A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának szervezésében online folytatódik tovább a Semmelweis Egészség Napok programsorozat, melynek november 26-i alkalmán a tüdőt érintő betegségekről és ezek terápiájáról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.A prezentációk három fő téma köré csoportosulnak. Az első blokkban a dohányzásról és a tüdődaganatokról, ezek kezeléséről kaphatnak új és hasznos információkat a regisztrált részvevők.
Megtudhatják például, van-e a dohányzásnak kevésbé káros alternatívája, hogyan hatnak a tüdőre a különféle alternatív dohánytermékek – köztük a vízipipa, az e-cigi és az IQOS. Szó lesz a tüdőrák új kezelései lehetőségeiről, a célzott terápiákról, és arról is, hogyan lehet „jól” segíteni egy előrehaladott daganatos betegségben szenvedő szerettünknek.
A program második témakörében az asztma és az allergia kerül górcső alá. Mi állhat a kutya-, macskaszőr, vagy éppen a házipor allergia hátterében, képesek vagyunk-e ennek befolyásolására? Fájdalmas-e az asztma kivizsgálása? Miért hatékonyabb az inhalációs terápia, mint a tabletta? – sok más mellett ezekre is fény derül az előadásokon és az azokat követő konzultációk során.
Az online program harmadik szekciójában a légúti fertőzésekről, köztük a mindennapjaink részévé vált COVID-19-ről szerezhetnek új ismereteket az érdeklődők, a világjárvány ugyanis újra ráirányította a figyelmet a fertőző betegségekre. Nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan hat a vírus a tüdőre, hanem ahhoz is hasznos tanácsokat kaphatunk, hogyan támogathatjuk az otthoni gyógyulásunkat.
Emellett természetesen a „hagyományos” légúti betegségekről, például az influenzáról sem szabad megfeledkezni. Mit tehetünk ez ellen, hogyan védekezzünk és hogyan hatnak a védőoltások? – ezek a kérdések sem maradnak válasz nélkül. Mint ahogyan az is kiderül, az edzetlenség, a túlsúly, a tüdő vagy a szív betegsége áll-e a terhelésre jelentkező fulladás hátterében.
Minden negyedik ember halála trombózishoz köthető
2020. november 18.
Egy kutatás alapján világszerte a mélyvénás trombózis okozta komplikációk halálos áldozatainak száma évente meghaladja az emlőrákban, a közúti balesetekben és a HIV-fertőzésben elhunytak számát összesen. A legtöbben nem veszik elég komolyan a trombózis tüneteit, elbagatellizálják annak következményeit. A trombózis azonban nem válogat, kortól, életviteltől függetlenül is bárkinél kialakulhat! Az október 13-ai Trombózis Világnap alkalmából, a betegség veszélyeire hívják fel a figyelmet.
Mindegyikünk szenvedett már el kisebb-nagyobb baleseteket, amely során valamilyen sebesültést szerzett. Normál körülmények között sérülés esetén testünk vérrögöt formál a vérzés megállítása érdekében, amelyet a seb begyógyulása után testünk lebont és eltávolít. Sajnos azonban ez a folyamat nem mindig e szerint a forgatókönyv szerint zajlik. Előfordul az is, hogy valakinél több vérrög formálódik vagy kialakulásának módja eltér. Ennek következménye a tromboembólia, amelynek egyik fajtája a mélyvénás trombózis. Utóbbiról abban az esetben beszélünk, ha vérrög keletkezik, legtöbbször a láb ereiben – főként a combban és a vádliban, de létrejöhet akár a medence és a kar ereiben is.
Mindezek mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a tromboembólia kialakulásának esélye magasabb egyes krónikus betegségek esetében: a kemoterápiát igénylő betegeknél, a HIV-fertőzötteknél, az autoimmun betegségben, valamint a krónikus autoimmun betegségben (lupuszban) szenvedőknél.
Mire figyeljünk különösen? Mik a trombózis tünetei?
A mélyvénás trombózis tünetei első sorban a végtagdagadás, a tésztás tapintású bőr, a végtagok felhevülése, a felerősödő görcsölés vagy fájdalomérzet, illetve a bőr elszíneződése vagy bevörösödése. A kialakult vérrög a végtagokból azonban a véna további részeire is átkerülhet. Így alakulhat ki a mélyvénás trombózis egyik legismertebb szövődménye, a tüdőembólia, amely meggátolja a tüdőbe érkező vér áramlását, és légszomj mellett mellkasi fájdalommal valamint szapora lélegzetvétellel is járhat.
Hét tipp refluxbetegeknek
2020. november 09.
A refluxbetegség kezelésében igazolt helyük van az életmódtanácsoknak, akár a gyógyszerek szedését megelőzően, akár mellette.
Rekedtséget vagy köhögést is okozhat a refluxbetegség
A refluxbetegség vagy savas visszaáramlás nagyon gyakori betegség. Ez esetben nem másról van szó, mint arról, hogy a savas gyomortartalom részben visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas nedv egészen a garatig vagy a gégéig eljuthat, és ott kellemetlen, maró, égő érzést okoz. Számos esetben a savirritáció okozta rekedtség vagy a köhögés hívja fel a figyelmet arra, hogy nem a megfelelő irányba áramlik a gyomorsav.
Túlságosan teli gyomor vagy záróizomgyengeség is lehet az ok
A refluxos panaszok egyben jelei annak, hogy a felső béltraktus működése zavart szenved. Előfordulhat, hogy a nyelőcső alsó záróizma elégtelen mértékben zár. Gyakori, hogy a gyomorürülés késleltetett, túl sokáig tartózkodik az étel a gyomorban, és egy része erősen savas állapotban visszanyomul a nyelőcsőbe. Ronthat a tüneteken, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődik gyomorsav, azaz a kelleténél savasabb a gyomorban uralkodó kémhatás. Ilyen esetben a refluxbetegség tüneteit gyomorégés is tetézi.
Bizonyos ételek, italok és a stressz is ronthatnak a helyzeten
Többen egyes ételek vagy italok fogyasztásával hozzák kapcsolatba a refluxos panaszokat, mások arról számolnak be, hogy a fokozott stressz váltja ki náluk a szokásosnál jelentősebb mértékű savtermelést és a következményes savvisszaáramlást. Vannak bizonyos állapotok, amikor a savvisszaáramlás fokozott; több kismamát kínoznak például a maró tünetek: ahogy nő a magzat, egyre inkább kifejezettek lehetnek a panaszok.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...949596...272