Információk, érdekességek

Scleroderma

2021. július 08.

Fotó: unsplash.com

A scleroderma egy ritka betegség, amely alapvetően befolyásolja az érintettek életét, megnehezítve a legalapvetőbb tevékenységeket is. A sclerodermával élők problémáira, az életminőségük javításának lehetőségeire hívja fel a figyelmet a Scleroderma Világnap, amelyet minden év június 29-én tartanak világszerte.

Begombolni egy ruhát, kinyitni egy ásványvizes palackot, felemelni a földről egy leesett tollat – nehéz lenne ezeknél mindennapibb cselekedeteket felsorolni. Azonban van egy olyan ritka betegség, amely ezeket is komoly kihívássá teszi, és azoknak, akik ebben a betegségben szenvednek, az ilyen apró dolgokhoz is külső segítségre van szükségük – vagy különleges trükköket kell alkalmazniuk, hogy egyedül is elvégezhessék azokat az egyszerű dolgokat maguk körül, amelyek az egészséges társaiknak fel sem tűnnek. De mi is ez a betegség, és miért okoz ilyen nehézségeket az érintetteknek?

A sclerodermáról

A betegség szó szerint „kemény bőrt” jelent, azonban messze többről van szó, mint a bőr megkeményedéséről: a betegség a szervezet kötőszöveteit támadja meg. A kötőszövetek tartják össze a testünket, ezek támasztják, kapcsolják össze és választják el a testünk egyes részeit. A scleroderma gyakran okoz ízületi- és izomproblémákat is. A tünetek jelentkezhetnek a nagyízületekben (térdben, könyökben, csípőben) és kisízületekben, így az ujjakban is, ami gátolja ezek szabad mozgatását. Ez odáig vezethet, hogy a sclerodermával élők számára már a tárgyak megfogása és megtartása is gondot okozhat4

A betegségben érintettek számát világszerte 2,5 millióra becsülik. A legtöbb esetben az életük aktív időszakában lévő, 25-55 év közötti nőknél jelentkezik ez az igen ritka betegség1,2. Kialakulásának okát nem ismerjük, és jelenleg gyógymód sincs rá, jóllehet már vannak olyan terápiák, amelyekkel sikeresen lehet lassítani a betegség előrehaladását.


Trombózist okozhat a klimax idején alkalmazott hormonpótlás?

2021. július 05.

Fotó: 123rf.com

A klimax tünetek enyhítésének részeként gyakran kap a hőhullámoktól szenvedő nő hormonpótlást, mely normalizálja a felborult hormonháztartást. Bár sok esetben valóban lényegesen segít a kellemetlen panaszokon, ám nem árt figyelembe venni azt is, hogy csakúgy, mint a fogamzásgátló tablettáknál, ez a fajta hormonpótlás is trombózishoz vezethet. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája éppen ezért a trombózishajlam szűrésére hívja fel a figyelmet.

Klimax és a hormonok

A menopauza 45-50 éves kor körülire tehető, és a menstruáció tartós megszűnésével jár. A változó kort a legtöbb nő nehezen viseli. Ennek oka egyrészt a tudat, hogy most már végérvényesen maga mögött hagyta a fiatalságát és termékenységét, másrészt kellemetlen tünetek sorozata lép fel. Ilyenkor ugyanis szinte teljesen megkeserítik az ember életét a folytonos hőhullámok, a szapora szívdobogás, a fokozott izzadás és a gyakori fejfájások.

Mindez a hormonok kegyetlen játékának tudhatók be, hiszen a kamaszkor mellett a klimax idején következnek be hormonális változások. Először a peteérésért és a magzat beágyazódásáért felelős progeszteron mennyisége csökken, melynek hatására eleinte ösztrogéndominancia lép fel. Ekkor még általában nem jelentkeznek különösebb tünetek, ám később, amikor az ösztrogén szintje is leapad, megkezdődnek a gyakori rosszullétek és hangulatingadozások.
Éppen ezért fordulnak sokan úgynevezett klimax ambulanciákra, ahol bevált kezelési módszer a hormonpótlás, mellyel lényegesen enyhíthetőek a zavaró tünetek.


Ezek a betegségek jelenthetnek problémát 40 fölött

2021. június 20.

Amíg az ember 20 éves, azt gondolja, hogy örökké fiatal marad. Aztán eljön a 30 és kezd szembesülni azzal, hogy a bőre már nem termel elég kollagént, hogy tovább tart leadni 1-2 kilót, hogy nehezebben piheni ki a bulikat, vagy épp fáj a dereka és a nyaka az irodai munkától. 40 éves korunkra pedig sajnos előjöhet pár olyan betegség is, amivel korábban nem találkoztunk.  

Miért bűvös szám a 40?

Valójában nem az. Mindenkinél egyedi genetikai meghatározottság, hogy mikor kezd ráncosodni, őszülni, mikor lassul be egy kicsit az anyagcseréje. És persze rengeteg múlik az életmódon, ezt mindenki és mindenhol hangsúlyozza.
  1. Táplálkozz okosan!
  2. Hidratálj megfelelően!
  3. Mozogj valamit rendszeresen!
  4. Kerüld a negatív stresszt!
Tényleg az itt felsoroltak kulcsfontosságúak abban, hogy az örökletes adottságaink mikor és miként fognak előjönni. A testünk folyton változik, a kollagén termelés például már a 25-öt meghaladva csökkenni kezd. Az őszülés van, akinél 25 van, akinél 45 évesen kezd jelentkezni. És ezek csak a külsőségek. 
 
A bűvös szám tehát van, akinél 30, van akinél 50, de az is lényeges szempont, pszichésen ezt hogyan éljük meg. Sokan afféle életközepi válságnak élik meg a 40-et, amikor átértékelik, mit tettek le eddig az asztalra, jó helyen tartanak-e, megfelelő-e a párkapcsolatuk, megvalósították-e az álmaikat. A válasz pedig gyakran nem kielégítő. Azonban sosincs késő változtatni és valami újba, hasznosba fogni, maradandót alkotni, felfedezni egy másik, eddig ismeretlen oldalunkat vagy kvalitásunkat!
Ha valaki lelkileg rendben van, egész másként szemléli a világot, az idő múlását, a változásokat, és higgyük el, jobban is néz ki! Igaz ez a férfiakra és a nőkre is. Egy önazonos, magát szerető ember minden életszakaszában sugárzik.
 
A helyes étrend, az elhízás és tunyaság elkerülése nem azért életbevágó, hogy jól nézzünk ki, hanem azért, hogy elkerüljük a civilizációs ártalmak okozta betegségeket.

Milyen civilizációs betegségek jöhetnek 40 környékén?

Persze a legnagyobb igyekezetünk ellenére is szembesülhetünk problémákkal 40 után, mert tény, hogy az anyagcsere lassul, a regenerációs folyamatok lassulnak, az immunrendszernek több muníció kell, hogy távol tartsa a betolakodókat, és így tovább. De ha odafigyelnük magunkra, rendszeresen járunk szűrővizsgálatokra, akkor sok probléma megelőzhető és kivédhető, illetve az idejében felfedezett betegségek sokkal eredményesebben kezelhetőek!

Kötelezően ajánlott lenne 35 év felett mindenkinek az éves vérvétel (labor és vizeletvizsgálat), a mellkasröntgen, az EKG, a fogak állapotának felmérése és a fogkő eltávolíttatása, a szemvizsgálat, férfiaknak az urológia, nőknek a mammográfia és a nőgyógyászati szűrés.

Számítógéptől ínhüvelygyulladás?

2021. június 17.

Fotó: 123rf

Szinte nincs is olyan ember manapság, aki valamilyen formában ne használná a számítógépet: vannak, akik pusztán kikapcsolódásként nyomogatják a billentyűzetet, de a legtöbbeknek fontos munkaeszközük, és egy nap 8 órát a monitor előtt töltenek. Ez persze sok esetben kellemetlen problémákhoz vezethet- ilyen többek között a sok gépelésből adódó ínhüvelygyulladás. Hogy mit lehet ellene tenni, arról dr. Váradi Éva főorvos, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája beszélt.

Gyorsírók betegsége

Azok, akik számítógépen dolgoznak biztosan hallottak, vagy találkoztak már az ínhüvelygyulladás problémájával, hiszen a sok gépelésből adódó egyoldalú mozgás igazán megterhelő az ujjaknak és a kéznek. Ilyenkor az adott területen lévő inak begyulladnak, valamint az itt lévő kenőanyag mennyiség csökken, ami nagyfokú fájdalmat okoz. A gond első hallásra banálisnak tűnhet, ám kezeletlen esetben akár a munkavégzést is befolyásolhatja.

Az ínhüvelygyulladás leggyakoribb okai

  • számítógép billentyűzenének folyamatos nyomogatása
  • mobiltelefon nyomogatása
  • kézi munka: pl. varrás, kötés, hímzés
  • zongorázás
  • kerti/házi munka

„A tendinitisek, vagyis az íngyulladások oka leggyakrabban az ismétlődő jellegű kisebb energiájú terhelés, illetve a nagy erejű mozgás, valamint ritkán lehet mögötte valamilyen fel nem ismert krónikus gyulladás is. Ezenkívül bizonyos betegségekben (pl. diabétesz,  reumatoid arthritis, kristály okozta  arthritisek) is jellemző elváltozás lehet.”- mondja dr. Váradi Éva, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája.

A probléma diagnózisa egyszerű fizikális vizsgálattal és a beteg panaszaiból könnyen felállítható. Ínhüvelygyulladáskor ugyanis az illető nagyfokú fájdalomra, a csukló és az ujjak mozgásának beszűkülésére, illetve „hóropogás-szerű” hangokra panaszkodik, melyek egyek egyértelműen erre az állapotra utalnak.


Tüdőgyulladás vagy tüdőembólia? – gyakran félrenézik

2021. június 07.

Fotó: gettyimages.com

A mélyvénás trombózis gyakori szövődménye a tüdőembólia, mely akár azonnali halállal is végződhet, ám az esetek egy részében mégis félrediagnosztizálják a betegséget. Hogy miért alakul ki az embólia, és hogy milyen tünetek hívják fel rá a figyelmet, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Elszabadult vérrög a tüdőben

A mélyvénás trombózis legrettegettebb szövődménye a tüdőembólia. Ekkor a vénában keletkezett vérrög egésze, vagy egy-egy részei leszakadnak, majd a tüdő artériájába kerülve elzáródásokat okoznak. Főbb tünetei a légszomj, hidegrázás, mellkasi fájdalom, szédülés, valamint véres köhögés, viszont vannak esetek, amikor a figyelmeztető jelek nem annyira egyértelműek.

Az American Journal of Emergency Medicine közleménye szerint a sürgősségire érkezett tüdőembóliás betegek 1/3-át félrediagnosztizálják, főleg akkor, ha kórtörténetükben krónikus tüdőbetegség, illetve asztma szerepel. Pedig megelőző kezelés nélkül mélyvénás trombózis után 15-18%, ortopédiai műtétek kapcsán akár 70% is lehet az előfordulása, míg kellő terápia mellett ez ma már 1% körül van, így a mielőbbi kezelés kulcsfontosságú.

A hangsúly a megelőzésen van

A tüdőembólia egy életveszélyes állapot, és ha a vérrög a főtörzs artériájába kerül, akkor azonnali halállal végződhet. Éppen ezért fontos mélyvénás trombózis esetén a mihamarabbi orvosi segítség, hiszen véralvadásgátló terápia hiányában a vérrög könnyen a véráramba kerülhet, majd haladhat a tüdő, felé. A kezelés leggyakrabban heparin injekció adásával történik, melyet a trombózis bekövetkezte után is egy darabig alkalmaznia kell a betegnek.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...858687...272