Információk, érdekességek
Szorító mellkasi fájdalom – szívinfarktus vagy pánikbetegség?
2023. február 15.
Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.Nagyon hasonlóak a tünetek
A szívinfarktus és a pánikbetegség tünetei nagyon hasonlítanak, de fontos tudni, hogy mindkét betegség más-más mechanizmussal alakul ki. A pánikbetegség esetében az agy vészjelzéseket küld a szervezetnek egy olyan szituációban, amikor az nem lenne indokolt, adrenalin termelődik, és kialakul egy menekülési reakció. Ezt mellkasi fájdalom, szorongás, heves szívdobogás, légszomj, pánik, félelem kíséri, amikor a páciens úgy érzi, hogy azonnal el kell rohannia a helyszínről. Kiválthatja a zárt tértől való félelem, egy megoldatlan lelki konfliktus, a túl sok stressz, de látszólag minden magyarázat nélkül is megjelenhet.
Mi történik szívinfarktus alkalmával?
Ha valakinek szívinfarktusa van, akkor a szívet tápláló koszorúerek záródnak el, a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt, a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat. Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt, mert a késlekedés az életet veszélyeztetheti. Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus jelentkezhet fájdalom nélkül is, sőt olyan furcsa tünettel is, mint öklendezés – ezek felismerése még nehezebb.
Az alapos kardiológiai kivizsgálás mindkét esetben fontos
A pánikbetegség gyógyszeresen, illetve pszichoterápiával kezelhető, de feltétlenül szükséges a pánikbeteg kardiológiai kivizsgálása annak érdekében, hogy a szívproblémákat kizárják. Különösen akkor lényeges ez, ha az illető valamilyen rizikófaktorral rendelkezik, tehát magas a vérnyomása, 40 év feletti, túlsúlyos, magas a koleszterinszintje, vagy ha a családjában már előfordult szív-érrendszeri megbetegedés. „Tehát, ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenféleképpen forduljon kardiológushoz. Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, illetve EKG-t követően az orvos meg tudja állapítani, hogy van-e szív eredetű oka a panaszoknak” – tanácsolja dr. Vaskó Péter, kardiológus.
Túl sokat ülünk, így az aranyér népbetegséggé vált
2023. február 12.
Becslések szerint minden második embert érinti az aranyér, ami főként a mai modern életmód következménye. Vérzés esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni, mert az nem csak aranyeret, de rosszindulatú daganatokat is jelezhet.
Mivel foglalkozik a proktológia?
A proktológia a sebészet azon ága, amely a végbélnyílás és környéke, illetve a végbél betegségeivel foglalkozik. Bár a legtöbben a proktológiáról azonnal az aranyérre asszociálnak, ezen kívül számos más elváltozás és probléma érintheti ezt a területet. Ezzel kapcsolatban dr. Ferreira Gábor, az Affidea Magyarország proktológiával foglalkozó sebészorvosa elmondta: „Valóban az aranyér, a végbélnyílás-repedés és a végbélnyílás sipoly vagy tályog a leggyakoribb probléma a proktológiai szakrendeléseken. Ezeket a betegségeket a tünetek hasonlósága miatt a páciensek, olykor pedig a kollégák is összekeverik. Aranyeresség helyett idült vagy néhány esetben akut sebet, máskor egy rendellenes járatot vagy bőr alatti fertőzött üreget találunk a végbélnyílás területén. A diagnózis késlekedése jelentős fájdalommal és sok szenvedéssel járhat. Jóval ritkábban, de kialakulhatnak különböző daganatok is ezen a területen, amelyek lehetnek jó és rosszindulatúak egyaránt. Ezen kívül érdemes megemlíteni a különböző bőrbetegségeket is, amelyek kínzó viszketéssel, égő érzéssel, akár fájdalommal járhatnak.”
Mi történik a proktológiai vizsgálaton?
Először alapos anamnézist vesz fel az orvos, vagyis pontosan tisztázza a tüneteket és azok hátterét. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, ami általában az érintett terület megtekintéséből, megtapintásából, valamint a végbélnyílás csatorna és a végbél elérhető szakaszának ujjal való vizsgálatából áll. A végbél részletesebb, belső vizsgálatához többféle eszköz is használható. A végbélnyílás tükrözés (anoszkópia) során az orvos egy speciális egyenes, csőszerű eszközzel tekinti át a végbélnyílás csatornát, illetve a végbél legalsó szakaszát. Emellett rectoscopia is alkalmazható, ilyenkor egy hosszabb műanyag csővel vizsgálják át a végbél nyálkahártyáját. Dr. Ferreira Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a vizsgálatok az esetek túlnyomó részében nem fájdalmasak, és nem igényelnek különösebb előkészületet. Amennyiben a páciens úgy érzi, hogy a reggeli székelés elmaradt, akkor egy végbélkúppal segíthető elő a végbél kiürülése.
Nem találják az erős fájdalmai okát?
2023. február 07.
Elkeserítő azzal szembenézni, ha orvostól orvosig járkálunk a fájdalommal, és sem pontos diagnózis nem születik, sem hatékony kezelés nem történik. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint valóban nem könnyű beazonosítani a rejtélyes, erős fájdalom okát, de ha sikerül, komplex kezeléssel jelentős javulás érhető el.
Sérülés és pszichés trauma is okozhat erős fájdalmat
Míg néhány évtizede sokan még az orvosok közül is „hisztiként” kezelték a nyilvánvaló ok nélküli, súlyos, tartós fájdalmat, ma már önálló kórképként létezik a krónikus fájdalom szindróma (KFSZ). A szemléletváltás egyik oka, hogy mára már képalkotó diagnosztikával is láthatóvá vált, hogy a krónikus fájdalom strukturális változásokat hoz létre az agyban, ami szorongást, kognitív romlást is eredményez. Vagyis minél tovább fáj, annál inkább szorongunk, amitől nem tudunk a megszokott színvonalon teljesíteni, ami következményesen fokozza a szorongást, ami pedig felerősíti a fájdalmat. Ördögi kör.
Az esetek többségében a KFSZ forrása egy sérülés vagy betegség. Ritkábban, de az is előfordul, hogy egy pszichés trauma vagy a negatív élmények összessége „feléleszt” egy régi fájdalom-emléket, ami idővel állandósul. Ilyenkor alakulnak ki azok a fej-, váll-, nyak-, hátfájdalmak, vagy akár a több mozgásszervben jelentkező fájdalmak, izom- és idegi fájdalmak, amelyeket nagyon nehéz elviselni és diagnosztizálni is.
A diagnosztizálás is lehet csapatmunka
Tisztán kell látni, hogy a KFSZ páciens nem túloz, hanem valóban szenved, aminek okát azonban nem feltétlenül lehet kimutatni laborvizsgálatokkal, képalkotó módszerekkel. Emiatt nem ritka, hogy a KFSZ páciensek egyik szakorvostól a másikig keverednek, diagnózis és valódi segítség nélkül.
Éppen ezért fontos a rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis, amely szinte fél gyógyulás – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – A feladat összetettsége miatt gyakran nem is egyetlen orvos mondja ki, hogy krónikus fájdalom szindróma okozza a tüneteket, hanem egy team, amelynek a fájdalomspecialistán kívül tagja lehet többek közt az ortopédus, a reumatológus, a neurológus és akár a mentálhigiénés szakember is.
Saját praxisomban, sok komplexen kivizsgált betegem esetében a kullancs terjesztette Lyme borelliosis is több esetben okozott KFSZ-re jellemző tüneteket, mint a vándorló fajdalom, az ízületi fájdalmak, a zsibbadó – szurkáló érzések a végtagokban, a depresszív hangulat, az alvászavar, a teljesítménycsökkenés, a szorongás, az általános rossz közérzet.
Véres vizelet férfiaknál – ez a 9 leggyakoribb ok
2023. február 04.
A férfiak vizeletében megjelenő vér nyilván ijesztő jelenség, éppen ezért fontos kideríteni, mi okozza azt és milyen kezelés szükséges. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa a gyakori okokat vette számba.
Húgyúti fertőzés
Bár a nőknél gyakoribb, a férfiakat is érintheti a húgyúti fertőzés, amelynek egyik tünete lehet a vér megjelenése a vizeletben. A fertőzés rizikófaktorai közé tartoznak a prosztataproblémák és a katéterezés is. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha gyakori és sürgető vizelési inger jelentkezik, ha a húgycsőben fájdalmas, égő érzés mutatkozik, ha a vizelet szaga, színe megváltozik, illetve abban a ritka esetben, ha a fertőzés a vesét is eléri, láz, hányinger, hányás, hátfájdalom jelenik meg.- Vese- és hólyagkő
Ha a vese szűrő és kiválasztó funkciójának egyensúlya felborul, a vizeletben apró kristályok jelenhetnek meg, amelyek nem tudnak feloldódni, így lassan kövekké formálódnak. A húgyhólyagban is kialakulhatnak kövek, amelyek gyakran a felső húgyutakból kerülnek oda. A kisebb kövek többnyire spontán tudnak ürülni a vizelettel, a nagyobbak azonban a vesében és/vagy a hólyagban maradnak, a véres vizeleten túl olyan panaszokat okozván, mint a derékfájdalom, a gyomorfájás, a megváltozott vizelet, a láz és a hányinger. - Túlzásba vitt fizikai aktivitás
Jellemzően a nagyon magas intenzitású erőkifejtés az, amely okozhatja a fizikai aktivitás után megjelenő véres vizeletet. Ennek rizikóját tovább növeli a nem megfelelő hidratáltság. - Prosztata megnagyobbodás
A megnagyobbodott prosztata nyomhatja a húgycsövet, ami vizelési nehézséghez vezethet. Ezt kompenzálandó, a hólyag erőteljesebben dolgozik az ürítés érdekében, ami károsodást, vérzést is okozhat. A prosztata megnagyobbodásnak természetesen más tünetei is vannak, többek közt a gyakori vizelési inger, a nehezen induló vizelés, a hólyag teltségérzete. - Nemrégiben lezajlott katéterezés
A vizelet-katéter egy rugalmas cső, ami segíti a vizelet ürítését a húgyhólyagból. Belső és külső katéterezésre is szükség lehet, és mindkét típusnál van kockázata annak, hogy bizonyos baktériumok bejutván a húgycsőbe elszaporodhatnak és húgyúti fertőzés alakul ki. Ennek pedig egyik ritkább tünete lehet a véres vizelet. - Glomerulonephritis
A glomerulusok a vesékben található hajszálér-gomolyagok, amelyeken keresztül kiválasztódik a vizelet. Heveny gyulladásuk súlyos tünetekkel járó, de többnyire jóindulatú betegség. Tipikus tünete a deréktáji fájdalom és vérvizelés, amely a vizelet-elválasztás csökkenéséhez, majd súlyos esetben a megszűnéséhez vezethet. A panaszok jelentkezésekor minél előbb orvoshoz kell fordulni, főként, ha légzési nehézség és központi idegrendszeri tünetek is jelentkeznek. - Bizonyos gyógyszerek
A véres vizelet megjelenésekor érdemes végiggondolni a gyógyszerszedést is, ugyanis egyes gyógyszerek okozhatnak ilyen tünetet. Főként a vérhígítók, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, és egyes kemoterápia alatt szedett szerek bírnak ilyen hatással, ezért ha ilyen tünet jelentkezik, a kezelőorvosnak is be kell számolni róla, aki esetleg változtat a gyógyszerelésen. - Prosztatarák
A prosztatarák tünetei szerteágazóak, hiszen közéjük tartozhat a medencetáji fájdalom, a derékban, a belsőcombokban érzett fájdalom, a fájdalmas, esetleg vértartalmú ejakuláció, az étvágytalanság, a fogyás, és a véres vizelet is. Éppen ezért, ha bármilyen gyanús tünet felbukkan, minél előbb urológushoz kell fordulni. - Hólyagrák
A hólyagráknak kezdetben csak kevés tünete van, az egyik ezek közül, ha vér jelenik meg a vizeletben, vagy ha ez nem is látható, megváltozik a vizelet színe. Ennek természetesen ki kell deríteni az okát, különösen, ha vizelési nehézség és fájdalom, sürgető, éjszakai vizelési inger, vizelési képtelenség és általános, daganatra utaló panaszok jelentkeznek.
A súlyos asztma
2023. január 31.
Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus légúti megbetegedés. Világszerte több mint 300 millió, Magyarországon több mint 300 ezer ember szenved asztmában, közülük 5-10% súlyos asztmás.
A súlyos asztma tünetei közül fontos megemlíteni a nehézlégzést, sípoló légzést, mellkasfeszülést, köhögést, amelyek jellemzően időszakosan jelentkeznek. A legtöbb betegnél az asztma allergiás eredetű, esetükben asztmás rohamot, hirtelen állapotromlást idézhetnek elő különböző allergének, por, dohányfüst, hideg levegő, fertőzések.
A betegség diagnózisában fontosak a tünetek, a laborvizsgálat, illetve a légzésfunkciós vizsgálat, amely megerősíti az asztma diagnózisát, és segít elkülöníteni más légúti betegségektől. Ezenkívül fontos még a kiváltó allergének azonosítása is, ezek leggyakrabban pollenek, atkák, penészgombák.
Az asztma kezelésében kiemelt szerepet játszanak a belégzőszerek vagy más néven inhalációs készítmények. Ezek használata azért is előnyös, mert a gyógyszer egyből a légutakba jutva fejti ki hatását, illetve kevesebb mellékhatást is okoz. Az asztma kezelésében alkalmazott legfontosabb gyógyszercsoport az ún. inhalációs kortikoszteroidok csoportja, amelyek rendszeres alkalmazás mellett az asztma valamennyi rossz kimenetelét javítják.
A terápiás szereket két nagy csoportra lehet osztani:
• az ún. rohamoldó szerekre, amelyeket akut asztmás roham esetén kell alkalmazni,
• a fenntartó gyógyszerekre – hörgőtágítók és gyulladáscsökkentő szteroidok –, amelyeket a betegnek a panaszoktól függetlenül mindennap használnia kell a megfelelő asztmakontroll fenntartása érdekében.
A különböző hatású gyógyszerek kombinációja javítja a kezelés hatékonyságát.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...585960...272