Információk, érdekességek
Milyen tünetei vannak az ekcémának?
2023. április 17.
Vannak olyan ekcémás, atópiás dermatitises betegek, akiknek az izzadás provokálja a tüneteit, vagy a napfény hatására a meglévő plakkok helyén világos foltok alakulnak ki.
Maga az atópia allergiás reakciók kialakulására öröklött készséget jelent, ami fokozott IgE típusú antitestképződésben nyilvánul meg, és nemcsak ekcémás tünetek jelenhetnek meg, hanem – különösen a későbbi életkorban – asztma, allergiás nátha ill. kötőhártya-gyulladás, valamint csalánkiütés is kialakulhat. Ismert, hogy nemcsak a genetikának van jelentős szerepe a betegség manifesztációjában, hanem a környezeti tényezők is nagy jelentőségűek. Erre utal az, hogy szennyezett levegőjű iparvidékeken nagyobb az atópiás betegek száma, mint a zöldövezetben élőknél.
Milyen tünetek esetén gondoljunk ekcémára?
Az első tünet a bőr szárazsága, valamint a viszketés. Pár hónapos korban az arcon és a hajas fejbőrön látjuk a jellegzetes hámló, vöröses színű foltokat, később a törzsön is kialakulnak a hasonló elváltozások. Ez a csecsemőkori ekcéma. A második életév után gyakran spontán gyógyulást észlelünk, vagy a folyamat átalakul, átmegy a gyermekkori formába, és a csuklókon ill. a végtagok hajlatainak területén látjuk az enyhén nedvedző, hámló plakkokat.
Ritkább, hogy már csak felnőttként jelentkezik az első tünet. Ilyenkor leggyakoribb a száj körüli bőrgyulladás, ill. fiatal felnőtt nőknél a mellbimbók és a körülötte lévő bőr kivörösödése, viszketése. Késői felnőtt korra ritkán húzódik át, a negyvenes években általában spontán javulást figyelhetünk meg. A rendszeres viszketés és vakarás miatt az ekcémás területeken sebek jönnek létre, melyeken át behatolhatnak a kórokozók, felülfertőzést okozva.
Fertőzött esetben már nem elég a szárazságot és a gyulladást kezelni, szükség van a fertőzés – általában Staphylococcus baktérium – gyógyítására is. Ilyenkor gyakran antibiotikumot is be kell vetnünk a javulás érdekében. Az ekcémás területen lévő sérüléseken vírusok is bejuthatnak. Ilyenkor leggyakrabban szemölcsök megjelenését észleljük. Ezek az ún. molluscák, a köznyelvben uszodaszemölcsök, melyek néha tízesével is megfigyelhetők a végtagokon vagy a törzsön.
Varrni vagy nem varrni? – A külbokaszalag szakadásról
2023. április 15.
Bárkivel, bárhol, akár a busz után szaladva is előfordulhat, hogy megroppan a bokája, és rossz esetben a baleseti sebészeten derül ki a külső bokaszalag szakadása. Van, hogy csak rögzítjük, de gyakran operálni kell!
Nem kérdés: a boka rándulása és a külbokaszalag szakadása igen gyakori sérülés, sportolók és átlagemberek egyaránt elszenvedhetik.
A szakadás a boka hirtelen befelé csavarodásakor jön létre. A külső szalagrendszer három részből áll (ligamentum talofibulare anterius, ligamentum talofibulare posterius, ligamentum calcaneofibulare), ezek közül az elülső szalag (talofibulare anterius) a legsérülékenyebb. Súlyosabb a sérülés, ha a calcaneofibularis szalag is szakad, ritka esetben pedig mindhárom károsodik.
A tünetek
Fájdalom, duzzanat, bevérzés a külbokatájon, terhelési képtelenség. A pontos diagnózishoz stabilitási teszteket végzünk, emellett hagyományos és úgynevezett tartott (szintén az esetleges instabilitást igazoló) röntgenfelvétel szükséges.
Régebben a szakadást az ízületbe adott röntgen kontrasztanyaggal is bizonyították: ép szalagrendszernél az anyag az ízületi tokon belül marad, szakadásnál „kifolyik” a környező szövetek közé.
Sok a tévhit a visszértágulat-műtétekkel kapcsolatban
2023. március 26.
Bár a lakosság nagyjából 30-35 százaléka érintett valamilyen fokú visszértágulatban, elenyésző azok aránya, akik rászánják magukat a műtétre. Mindez talán érthető is, hiszen nagyon sok a tévhit ezzel kapcsolatban, pedig a fejlett orvostudománynak és technikai háttérnek köszönhetően sokkal egyszerűbb a panaszoktól megszabadulni, mint azt sokan gondolják.
A visszeres láb, a közvélekedéssel ellentétben, nem csupán esztétikai kérdés, hiszen hátterében a vénák nem megfelelő működése áll. Kezdetben csupán külsőleg jelentkeznek a problémák, később azonban lábzsibbadás, -dagadás, fájdalom is kialakulhat. Sőt, egy elhanyagolt visszértágulat miatt károsodhat a lábszár és a lábujjak vérellátása, fogékonyabb lesz a gombás betegségekkel szemben, nagyobb az esély trombózisra, lábszárfekélyre. Sokan mégsem foglalkoznak a panaszokkal, mert tartanak a visszérműtéttől. Dr. Szabó Attila Ph.D, érsebész, visszér-specialista szeretne néhány tévhitet eloszlatni, mivel ma már többféle műtéti technika létezik.
Tévhiteink
1. tévhit: „Műtét után kiújulnak a visszerek”
A korábbi, még ma is alkalmazott, vágásos módszerrel elvégzett operációk után valóban sok esetben kiújulnak a visszértágulatok, mivel a műtét előtt nem készítenek ultrahang vizsgálatot. A képalkotói diagnosztikának köszönhetően a visszértágulat kialakulásának okát is kezelni lehet, ezáltal a kiújulási lehetőség elenyésző.
2. tévhit: „Az operáció fájdalmas és hetekig nem dolgozhatok”
„A klasszikus”, vágásos módszert alkalmazva a beteg valóban heteken át tartó fájdalmat él át, mivel a szakorvos – altatás, vagy gerincérzéstelenítés után -, néhány metszéssel, illetve a véna eltávolításával éri el a visszértágulat gyógyítását. Ezzel a módszerrel legalább hat hétig tart a lábadozás. Az új módszerek azonban nem igényelnek vágást, a páciens – módszertől függően – akár aznap, de másnap mindenki folytathatja a munkát, sőt, akár sportolni is lehet. Nincs szükség betegállományra, nincs fájdalom.
3. tévhit: „Szövődmények léphetnek fel!”
A vágásos eljárás esetében valóban előfordulhat, hiszen az operáció során szöveteket vágnak át a lágyékhajlatban, vagy a térdhajlatban, majd kihúzzák a használhatatlan vénát. A szöveti sérülés mellett károsodhatnak idegek és az oldalági vénák is elszakadnak, bevérzések alakulnak ki, a lábon sebek keletkeznek. Éppen emiatt sokáig nem engedik a tisztálkodást sem, hiszen fertőzésveszéllyel jár. A modern műtéti eljárások során maximum egy tűszúrásnyi heg keletkezik, óvják a visszértágulat környezetét és a komplikációk is minimálisak.
Mely szövődmény a legveszélyesebb a cukorbetegekre?
2023. március 20.
Minden negyedik magyar halála közvetve vagy közvetlenül összefügg a cukorbetegséggel és becslések szerint hazánkban éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.
A legtöbben a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) szövődmények miatt veszítik életüket, ami annak fényében nem meglepő, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. Éppen ezért – a nemzetközi orvosszakmai ajánlásokkal összhangban – a magyar egészségügyi szereplők is arra törekednek, hogy – a prevenció mellett – minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és vese szövődmények megítélését a diabétesz kezelésében – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú cukorbetegség és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át is érintheti és becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.
A nélkülözhetetlen életmódváltás még mindig nem általános
Bár egyértelműen bizonyított, hogy az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége által a hazai diabéteszes betegek körében végzett országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az orvos által javasolt szénhidrát diétát csak mindössze a betegek fele tartja. Rendszeres testmozgást minden negyedik diabéteszes végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek 7%-a egyáltalán nem változtatott.
Ezen elszomorító eredmények azért jelentenek kiemelt problémát, mert a jól ismert szövődmények, mint például a vakság és az alsó végtagi amputáció mellett, a betegség számos egyéb szövődménnyel társul. A kardiovaszkuláris betegségek jelentik ugyanis a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot.
Milyen betegség esetén segít a low FODMAP diéta?
2023. március 17.
Egy, a felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség kezelésében hatásos diétát fejlesztettek ki néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Monash Egyetem kutatói. A low (alacsony) FODMAP étrendi ajánlással kapcsolatos főbb tudnivalókat dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.
Népbetegség a bélbetegség
Az irritábilis bélszindróma (IBS) egyaránt jelentkezhet erős hasi görcsök, puffadás és hasmenés formájában, de van, akinél székrekedést okoz, sőt a hasmenés és a székrekedés akár felváltva is követheti egymás egy azon betegnél. Krónikus betegségről van szó, a betegek hol jobban, hol rosszabbul érzik magukat. Panaszaik felerősödhetnek más betegségek – például fertőzéses hasmenés – kapcsán, de nőknél a menstruáció idején is erősebbek a tünetek. Nagyon gyakori, hogy a hosszabb ideje tünetmentes beteg panaszai stresszhelyzetben ismét kiújulnak, de összefügg az étkezéssel is: bizonyos ételek vagy nagy mennyiségű étkezés miatt is rosszabbul érezhetik magukat.
Diétával gyógyulni: 4-ből 3 beteg panaszmentes
A hasi panaszokat gyógyszerekkel enyhíteni lehet: a kezelőorvos görcsoldó, székletfogó vagy épp hashajtó hatású készítményeket tud javasolni, ám a tüneti kezelés mellett, az IBS-sel való együttélés jelentős életmódbeli változtatásokat is igényel az érintettek részéről. Egyértelműen hasznos számukra valamilyen stresszkezelő technika elsajátítása és a rendszeres és kímélő testmozgás. Nagyon fontos emellett az étrend szerepe, a megfelelő diéta az egyik alapköve az IBS kezelésének. „Sokáig azonban nem tudtunk igazán eredményes javaslatot adni a betegeknek, de néhány éve elérhető az alacsony FODMAP étrend. A Monash Egyetem tapasztalatai szerint, ennek követésével 4 irritábilis bélszindrómás betegből 3 gyakorlatilag panaszmentes.”
Mi a low FODMAP lényege?
A FODMAP egy mozaikszó. A kifejezés különböző szénhidrátokat jelöl: a Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok kezdőbetűinek összeolvadásából keletkezett.
A rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel. A nem felszívódott szénhidrátok vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik és gázok képződnek. Ennek a folyamatnak az eredménye az irritábilis bélszindrómás betegeknél fokozottan megjelenő puffadás, hasfájás és hasmenés.
A low FODMAP diéta során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...565758...272