Információk, érdekességek
Fejtetvesség – mit érdemes tudnunk róla?
2025. december 05.
A rendszeres higiéniára, ruhák tisztán tartására, tisztálkodásra odafigyelő családokban, háztartásokban is előfordulhat a fejtetű megjelenése. Valahol mindenki reménykedik abban, hogy ezzel a problémával nem kell szembe néznie élete során.
Az emberen élősködő vérszívó tetvek az egész világon előfordulnak, így Magyarországon is. Előfordulását tekintve, nem lehet már kimondottan különbséget tenni és összefüggésbe hozni a higiéniai viszonyokkal. Jellemzően a gyermekközösségekben fordul elő, főleg óvodás korban és általános iskola alsó tagozatában. Ennek oka a közvetlen hajjal való érintkezés, amikor a gyerekek játék közben összedugják a fejüket vagy használati tárgyakat (pl. fésű, sapka, hajgumi) osztanak meg egymással.
Mi jellemző a fejtetűre?
Össze lehet téveszteni a korpával, ami a fejbőr viszketését okozhatja ugyan, de amíg a korpát könnyen le lehet söpörni a hajról, addig a serke (pete) nehezen eltávolítható. A fejtetű a petéit (serkéit) a hajas fejbőrön a hajszálak tövében helyezi el, jellemzően a halánték, a fül mögötti és a tarkó tájék területén és egy nehezen eltávolítható cementszerű anyaggal rögzíti. Rendkívül gyorsan szaporodik így a tetvesedés hamar bekövetkezhet.
A haj tövénél, pár mm-es szürkés vagy ezüst színű ovális alakú serke (pete) látható. Szabad szemmel nehezebben észrevehető, inkább az adott területet jól megvilágítva, vagy nagyító segítségével lehet látni. A sötét hajúak esetében jobban, míg a világos hajban nehezebben lehet észrevenni.
Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma
2025. november 21.
Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.
A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.
Az „osztály bohóca”
2025. november 19.
Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.
Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.
A közösség rosszabbodó elismerése
A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.
A bennünk élő gyermek
2025. november 07.
Hogyan kerüljünk vele újra kapcsolatba?
A mentális egészség megőrzése nem csak a pihenésről, a terápiáról vagy a stresszkezelésről szól. Ugyanilyen fontos, hogy időről időre visszataláljunk ahhoz a részünkhöz, amely spontán, kíváncsi és játékos, vagyis a bennünk élő gyermekhez. Az IKONO az október 10-i lelki egészség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a kreativitás, az élmény és a játék nem a valóságból való menekülés, hanem a jóllét egyik legtermészetesebb forrása. A világon egyre többen keresnek olyan élményeket, amelyekben a digitális túlterheltséggel szemben a valódi érzékelés és kapcsolódás kerül előtérbe. Az immerzív terek iránti érdeklődés az elmúlt években dinamikusan nőtt, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy újra átéljük a gyermeki kíváncsiságot és jelenlétet.
Miért fontos a bennünk élő gyermekhez való visszatérés?
Gyermekként ösztönösen tudtuk, hogyan éljük meg a pillanatot: kíváncsian, mozgásban, érzékeinkre figyelve. Felnőttként azonban ezt a képességet gyakran elnyomja a teljesítménykényszer, a megfelelés vagy az állandó rohanás. A belső gyermek annak a bennünk élő résznek a neve, amely képes örülni, alkotni és rácsodálkozni, és amely nélkül a felnőtt élet gyorsan kiüresedik.
„Nem kell visszatérnünk a múltba ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk. Elég, ha újra képesek vagyunk rácsodálkozni a világra” – mondja Fernando Pastor, az IKONO társalapítója és vezérigazgatója.
A vizuális feldolgozási zavarok tünetei
2025. október 22.
A zavarok, amelyek a látás és a szenzoros feldolgozás területén jelentkeznek, különböző tünetekkel járhatnak. Ezek közé tartozik a szenzoros túlérzékenység, az alulérzékenység és a szenzoros élménykeresés. Az alábbiakban részletezzük, hogy ezek a zavarok milyen, látással kapcsolatos tüneteket okozhatnak:
- Fényérzékenység: a gyermek kényelmetlenül érzi magát erős fényben, pl. napfényben vagy neonlámpák alatt. Előfordulhat, hogy hunyorog vagy elfordítja a fejét.
- Keresi az intenzív vizuális ingereket: a gyermek hajlamos lehet arra, hogy olyan tevékenységeket válasszon, amelyek erős vizuális hatást gyakorolnak rá (pl. gyors mozgású játékok).
Kreatív játékok: gyakran választ olyan játékokat vagy tevékenységeket, amelyek intenzív vizuális hatásokat kínálnak (pl. színes építőkockák, vibráló fények).
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...298